Szantorini csodái 11.
Köszönöm az észrevételt. Az 5. kép (amire utaltál) kommentár nélkül. Valóban nagyon szép a sziget, hónapokat tudnék ott fotózni. Nem akarok rendszert kialakítani a sorozatokból, de olyan szépen kértél Adrienn, hogy húsvéti ajándéknak is elmegy még néhány csokor...

A szerző képei:
1. Fira és Nea Kameni repülőről - 2006
2. Kékség a vulkánnal - 2004
3. Hajó, ha jó - 2000
4. Nea Kameni Firából - 2008
5. Oia kövei a kaldera mélyén - 2000 (1956. földrengés)

Hello Doki!
Gratulálok a fórumodhoz, a honlapodhoz. A stílus maga az ember! Nagyon tetszenek a képes üzenetek. Például a Szantorini csodái sorozat. Még soha nem voltam a görög szigeteken és felfokozott figyelemmel nézegetem a Szantorinin készült képeidet. Mindjárt az első sorozatba az 5. kép azt mutatja (2010.03.11.), hogy a női nem szépséget sem veted meg. Vörös-parton kószál egy bombázó. A hölgy bőrszíne szinte beleolvad a Vörös-part homokjába. Komolyra véve a szót, nagyon díjaznám a sorozat folytatását. Már csak azért is, mert ezen a parányi szigeten hihetetlen gazdag látnivaló van. Vajon egy átlag turista mit láthat ebből?
Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok, és kíváncsian várom az NG Channel sorozatot, amit beharangoztatok.
Adrienn

Hello, Józsi!
Vida Gábor szenzációs, sokoldalú tudós. Nem tudom, melyik linkjére gondolsz? 50 tipp gyakorlatilag kész, de nem kapkodom el, hogy a honlapomra is felhelyezzem. NG filmre én is kíváncsi vagyok, bár nem hiszem, hogy újdonsággal szolgálna számunkra. Változatlanul a kronológiában várok új fejleményeket, túl későinek tartanám II. Ramszesz uralkodásának idejét összevetni a thérai robbanással. A meglepetés az lenne, ha több kitörés is lehetett 1628 után Szantorini közelében, s csak a vulkán elsüllyedt, mint Kolumbo. A Szantorini törésvonalon csúszkáló lemezek között bármikor felszínre törhetett a láva és aztán elsüllyedt, nyoma sem maradt. Chrissi szigetén lefotózott vörös-fekete bazalt is így kerülhetett a felszínre a Líbiai-tengerben.
Üdvözlettel: doki

Hello István!
Egyetértek azzal, amit írtál. A fórumon megjelent, Vida Gábor által készített disszertáció igen hasznos. A fórumról lekerült az 50 pont s maradt a régi. Gondolom szerkesztés-formázás stádiumában van. Szeretném kérni, hogy az utolsó állapothoz viszonyítva a 23. pont végére kerüljön – ha lehetséges – a nevem. Azóta is töprengtem, a végszó lényegében a fejemben van, de várom a tévé filmet.
További kellemes ünnepeket és szép időt kívánok: Józsi

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vida_G%C3%A1bor_%28biol%C3%B3gus%29

Egyiptomot pusztító tíz csapás idejéről a Biblia és a legújabb régészeti feltárások adnak megközelítő támpontokat. Úgy tűnik, hogy újabban az ősi Théra-vulkán felrobbanása, valamint az azt követő klímaváltozás lehetett az oka. Bajom a kronológiával van. Alig 5 éve még az összeomlás idejét Kr. e. 1628 körülire tették a tekintélyes szaktudósok, s ezekre, a véleményekre alapozva nevezték el a koncepciót munkahipotézisnek.
Manfred Bietak a Nílus deltában „kutakodva” megtalálta Avariszban a thérai vulkánról származó hamuréteget, illetve az apró habköveket. A legújabb koncepciók az összeomlást, majd az ezt követő cunami sorozatot II. Ramszesz uralkodásának idejére, Kr. e. 1279-1213 közé teszik. A két álláspont között közel 300 év különbség van, ami képtelenség. Az elcsúszásnak több oka lehet: a Föld anomáliái (?), amiket kevésbé ismerünk, napkitörések, valamint a tudóstársadalom tévedései. Nem sokat várok az NG Channel kétrészes sorozatától, amelyre 2010. április 4-én 21 órakor kerül sor. Javaslom, mint Vendi, aki teheti, nézze meg a filmet!

A bibliai tíz csapás tényleg megtörténhetett: azok a globális felmelegedés és egy vulkánkitörés logikus következményei voltak ­– vélik a kutatók. A régészek ma már széles körben vélik úgy, hogy a csapások legtöbbje a Nílus-deltában található Avarisz (Hut-waret) ősi városának maradványain mutatható ki, amely II. Ramszesz uralkodása, Kr. e. 1279-1213 között az ország egyik fővárosa volt. A leletek szerint a várost 3000 évvel ezelőtt hagyhatták magára, és a kutatók szerint ennek oka a tíz csapásban keresendő. Ezzel kapcsolatosan Józsi részletes írást közölt a fórumon. Valahogy az időpont túl későire datálják. Doki és Józsi 35. pontban leírják a lehetséges időpontokat, talán nem veszitek felesleges ismétlésnek:
„Az egyik legvitatottabb kérdés napjainkban a Théra-vulkán bronzkori kitörésének időpontja. A szerző Európa Atlantisza című könyvében az összeomlás idejét Kr. e. 1628 körülire teszi tekintélyes szaktudósok forrásaira alapozva (munkahipotézis). A régészek-történészek és az atomfizikai és más objektív módszerekkel dolgozó abszolút kronológusok válasza között 100–150 év tátong (Kr. e. 1630 k. – 1500/1480 k.). Egyelőre a legkevésbé ellentmondásmentes hipotézisnek az ún. „rövid kronológiát” tartják. Az úgynevezett SCIEM2000 projekt, amely 1999-ben kezdődött Manfred Bietak és mások kezdeményezésére, abból a célból jött létre, hogy egységes kronológiai rendszert hozzanak létre az Égei-tenger és a Kelet-Mediterrán térség időrendjére vonatkozóan. A kutatás ma is folyik. Valami történt Kr. e. 1600 (radiokarbon vizsgálatok!) és Kr. e. 1525 körül (asztronómusok és történészek álláspontja!) – vagy Kr. e. 1480 (régészek többségének álláspontja!) táján. Így a thérai erupció időpontjának kijelölése – újabb adatok hiányában – egyelőre megoldatlan.”
Fontos még, hogy kétrészes sorozatot sugároz az NG Channel, 2010. április 4-én 21 órakor. Nézzük meg a filmet mindnyájan és vitassuk meg!
Olvassátok el a legfrissebb linket!

http://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas? 

Vendi által írottakkal egyetértek. Gyakorlatilag az én felelősségem, hogy kinek az írását hagyom fent a fórumon. A mocskolódó, áltudományos leveleket nem szeretem. Mások szövegébe nem javíthatok bele (nem lenne etikus), de a tördelési (szóköz) vagy durva helyesírási hibákat kijavítom. A sorokat összébb húzom, mert a hellyel gazdálkodni kell. Vendi által küldött linket mindenkinek a figyelmébe ajánlom. Lehet, hogy korai az öröm, de az én fórumomon idáig még nem ért különösebb atrocitás. Idáig 3957 levél érkezett a fórumomra 2005. 08. 09-től!
Megköszönöm mindazoknak, akik olvassák az oldalt, vagy írnak bele. Mivel aprók a betűk könnyen el lehet téveszteni egy-egy szót. Előfordulhat, hogy valaki ír és levelére nem reagálnak. Ilyenkor az történik legtöbbször, hogy nem az előző témához kapcsolódik a levél. Túl dedós lenne az a módszer, hogy mindenki levelét kiveséznénk, de lehet olyan eset, amikor erre szükség lehet. Úgy hiszem, hogy politikai üzenete nincs a fórumnak, bárki írhat ide, ha „ingerenciája” van az aktuális témákhoz. Építőjellegű kritikákat szívesen elfogadok.
Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok, doki

Fórumokon van egy íratlan szabály. Bárki írhat, de legfeljebb nem kap rá választ. Általában a nem tetszést szokták jelezni, gyakran durva hangnemben. A rendszergazda (doki) dolga, hogy milyen irányban teregeti a fórum témáját. Nekem az a javaslatom, hogy egyelőre maradjunk a minószi Kréta mellett
Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok, Vendi

http://christeens.hu/node/1218

Hetek óta nem írtam, mivel a tanulás, az érettségére való felkészülés minden időmet lekötötte. De folyamatosan követtem a fórumon kibontakozó – érdekfeszítő – párbeszédet a minósziakról. Úgy vélem, hogy egyre nehezebb újabb nóvummal megjelenni, de ezt mindnyájan megcáfoltátok. Pásztor József nyugodtan mondhatom, hogy a történelem egyik „szegmentjének” legtájékozottabb elméje. Az összefüggések meglátása, óvatos közreadása jellemzi azt a tudást, amelyről doki oly lelkesen írt József munkájáról. Tibor égiekre tett észrevétele (titokzatos lépcsők) különösen tetszett.
A Hajófelvonulás képeit ismertem, de megfejteni nem tudtam. Doki, aki bejárta – többször is – a minósziak egykori területeit, Józsival izgalmas felfedezést tettek. Dia, Mállia, Knósszosz kikötőinek és a paloták egyes részleteinek felismerésével fontos következtetésre jutottak. Sehol, erről ilyen részletesen nem lehet tájékozódni. Aztán olvasom a hálón, hogy az Ausztráliában élő hazánkfiának, Mellár Mihálynak sikerült megfejtenie az egykori minósziak nyelvét. Bár elolvastam a fórumra küldött levelét, nyelvészeti ismereteim hiánya miatt nehezen tudtam értelmezni. A doki régebben egyik levelében azt írta, hogy kínosan ügyelt arra, hogy a magyarság történelmét ne keverje össze a minósziakkal. Vendi is célzott erre! Ezek ismeretében minden tiszteletem Mellár úrnak. Azt hiszem, hogy amikor „kifogy” a társaság a minósziakról alkotott „ötletekből”, lehetne más témá felé is fordulni; például a magyarok története, mert legalább olyan izgalmas területe ez is a történelemnek, mint a minószi.
Doki a könyvében óvatosan foglalkozik a pelaszg népességgel (ragozó nyelv): etruszk, hettita, magyar stb., és ebben a körben talán a minósziak is beletartoztak. Azt is szimpatikusnak találom, hogy a Kárpát-medence, és különösen szülőföldjének, Kéthalom neolitikumának régészetével részletesen foglalkozik. Ma már tudjuk, hogy a minósziak kereskedelmük szélesítése érdekében jelen voltak Bulgáriában, a Balkánon, Fekete-tenger mellékein, de nem sorolom tovább...

Bízva remélem, hogy továbbra is megosztjátok velem írásaitokat a fórumon. Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok, Adrienn

http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=topics&file=nyomtat&cikk=linearis-4a3ea00acf85d

Tisztelt Doki!
Vegyes érzéssel olvasom a fórumot. Senki nem állíthatja, hogy kisajátítottad a topikot, hiszen a sajátod, a tiéd. A baj csak, akkor kezdődik, ha más akarja ugyanezt megtenni. Mindig örömmel olvasom Tibor leveleit, József igényes írásait, persze a te észrevételedet is. Korrekten fogalmaztok, és ami fontos, megmaradtatok a krétaiak kutatása mellett. Remélem ezen az úton haladtok tovább. Az elmúlt 3 hónap alatt annyi információt írtatok a minósziakról, hogy könyvet lehetetne belőle írni. Felhívnám a figyelmet, hogy Ugarit és Kréta kapcsolatáról, az előkerült ugariti írások megfejtéséről, nagyon keveset tudunk.  Ezt a témát kevésbé jártuk körbe.
http://5mp.eu/fajlok/vida/kretai_es_mukenei_irasok_www.5mp.eu_.pdf

Érdekes, hogy Komoróczy alig foglalkozik a minósziakkal, holott jelentős kereskedelmi kapcsolatban állt a két birodalom egymással.
http://www.hebraisztika.hu/attachments/00000057.pdf

„Ugarit, valószínűleg szerencsés tengerparti fekvésének köszönhetően, már Kr. e. 6000 körül fallal rendelkező város volt, a II. évezredben jelentős gazdasági kapcsolatokat épített ki az akkori világ nagy részével, de elsősorban egyiptomi befolyás alatt állt. Egyiptom, Mezopotámia és a mediterrán térség (Kis-Ázsia, Ciprus, Kréta) közötti kapcsolódási pontként a város a fejlődésének csúcspontját Kr. e. 1450 és 1200 között érte el, de 1200 után nem sokkal elpusztult.”

A föníciaiak Kr. e. 1300 körül alakították ki saját betűírásukat. Az ókori Fönícia a mai Libanon területén, a Földközi-tenger keleti partvidékén alakult ki Kr. e. 3000 körül. századokon keresztül Egyiptom fennhatósága alatt állt, de az Kr. e. XIII. században kivívta függetlenségét, amelyet hosszú időn keresztül meg is tartott. Városállamok laza szövetsége alkotta, melyek közül Tur(Türosz), Szidon és Büblosz voltak a legjelentősebbek. Míg a legtöbb nép csak a parti hajózást ismerte, a föníciaiak áruikkal egyebek között híres bíborfestékükkel, ipari és művészeti termékeikkel bejárták a világot; azokat rabszolgákra, bőrre és gyapjúra cserélve. Remek csillagászati ismereteiknek is köszönhetően eljutottak a Kanári-szigetekig, Madeiráig, Indiáig, a mai Brit-szigetekig és körülhajózták Afrikát (?); ők alapították a mai Tunisz helyén Karthágót is. Mindeközben gyakran háborúztak kereskedelmi vetélytársaikkal. Legalább ilyen nevezetesek voltak azonban írásuk miatt. Az általuk lakott térségben és környékén a III. évezred végétől kezdve számos helyi írásrendszer alakult ki, ám azokat lassanként az övék szorította háttérbe. A föníciai írás eleinte vélhetően az egyiptomi hieroglifák sajátos adaptációja volt, később vélhetően a protosínai írás hatott rá. Egyes források az ugariti ékírással, illetve a krétai minószi szótagírással hozzák összefüggésbe.  A minószi írást minószi telepesek vitték át Egyiptomból a Földközi-tenger keleti partjaihoz. A protosínaihoz hasonlóan jobbról balra vízszintesen haladó, kizárólag mássalhangzókat jelölő, mindössze 22 jelből álló föníciai írás legjelentősebb fennmaradt emlékeiként őrzik Ahiram király szarkofágját és az úgynevezett moabita követ.
http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/torch&page=/Magyar/Vandor/Fonicia.html

http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=86632

A legnagyobb tisztelettel: Vendi

Pásztor Józsefnek

Elfogadom, hogy a nyelvrokonság kimutatására “nem elég néhány szó pontos egyezése, vagy hasonlósága” ezért ezzel nem is foglalkozom. (Mellékesen, 1500 szóra nem mondhatja, hogy néhány!) Egyenesen azt állítom, hogy a minoszi műveltség nyelve magyar és bizonyítom: egy egyszerű transzliterációval (melynek nagy részét a CHIC csoport illetve J. Younger végezte) a minoszi írásjeleket, “egy az egyben” megfeleltetéssel átírom a ma használatos jelkészletünkre és elolvasom … magyarul. Szórend, nyelvtan, szavak, tövek, … 100%-ban egyeznek: a minoszi magyar, nem valami rokon nyelv, hanem kristálytiszta magyar. A kérdés helyesebben úgy szólna: mi az amiben eltér mai nyelvünk az akkoritól? Még nem használták a névelőt, az alárendelő “hogy” kötőszót, stb.

Pl. (#273 Mirabelo): Arany-évek: szemetek tiszta kútában, észt-tiprókban rőtt tüzek, asszony titokban szít keresni évek számát, kit ti tűrtetek sorban.

Bárcsak én tudnám ilyen szépen kifejezni magam!

Semmit sem tolmácsolok, nem fordítok, csak olvasok! No, azért nem olyan könnyű: mai írásunk tisztán fonetikus, a minosziban sok a képi elem, a jeleknek lehet helyi értéke is, szerencsére nem sok, ugyanazok ismetlődnek.

Sajnos, fordítva kezdtem, majdnem a teljes Lineáris A anyagot “elolvastam”, mintegy ezer szót és csak azután kezdtem foglalkozni a Phaisztoszi koronggal és a Krétai Képírással. Kb. 320 hieroglífes feliratot ismerünk. Eddig 120-at olvastam el, ebből száz már olvasható az Ősmagyar nyelvek oldalain (http://osmagyar.kisbiro.hu). Miután elolvastam a képírásos emlékeket, újra át fogom fésülni a Lineáris A oldalakat – ez ugyanis az időrendi, következésképpen az ésszerű sorrend is. Nagy változások azonban nem lehetnek.

W. Sheppard Baird oldalait magam is látogatom, kedvelem. A megfejtéssora J.G. Younger honlapjához vezet. Egy nagyon értékes, összegező munkához, de mint mondtam Younger maga is tudja, hogy eddig semmit sem sikerült neki megfejteni. A módszere és az alapfeltételezése is rossz. Ennek ellenére nagyon sok belső összefüggést mutatott ki jól vagy rosszúl, ezért néha segítenek, néha visszatartanak a megoldás kutatásában.

A Lineáris C-t majd egy későbbi időpontban, ha időm jobban megengedi előveszem. Az alábbiak inkább lehetőség mint bizonyosság. Valójában csak szondáztam a területet, a szertő-tetői kirándulásomhoz hasonlóan. Több a hangváltás mint szeretném, ennek egyik oka, hogy ellenörzés nélkül átvettem Th. Palaima átírását, mely csupán a jelek hasonlóságán alapszik.

Amennyiben igazam van , a minoszi írás és nyelv legkevesebb kétezer évig folyamatosan jelen volt a Mediterranumban, és van legkevesebb négyezer éve a Kárpát-medencében.

Egy igazi eteo-Cypriote politikai graffiti

Egy hosszú, de nagyon lényeges idézet Thomas Palaima The Triple Invention of Writing in Cyprus and Written Sources for Cypriot History című művéből:

“Utolsó szövegünk, ICS § 196 kétfajta írású kétnyelvű szöveg Amathuszból, melyben az amathusziak városa ünnepel kitüntetve Arisztonoszt, Arisztonaksz fiát. A betűformák alapján a szöveget az i.e. negyedik század második felére datálják, de a tartalom alapján Androklesz, az utolsó ismert amathuszi király, elűzése utáni időszakra tehető, az i.e. 313-311 körüli évekre. A szöveg ismét két részes, a görög alfabétával írt szöveg nagyon központi elhelyezésű és formális. Az első rész ‘eteo-Cypriote’, a ciprusiak eredeti nyelvén íródott.

(a)        (1) a-na • ma-to-ri • u-mi-e-sa- : i-mu-ku-la-i-la-sa-na • a-ri-si-to-no-se

a-ra-to-wa-na-ka-so-ko-o-se

(2) ke-ra-ke-re-tu-to-se •? ta-ka- : na-?-?-so-ti • a-lo • ka-i-ti-po-ti

(b)        (1) Ή πολις ή Άμαθονσίωυ Άρίστω:να (2) Άριστώνακτος εύπατρίη:ν.

A ciprusiak eredeti nyelvén íródott részben csak Arisztonosz és apja Arisztonaksz neve ismerhető fel ahogy egymást követik a-ri-si-to-no-se a-ra-to-wa-na-ka-so-ko-o-se. Bizonytalan, hogy a második név hol végződik, valamint a közvetlenül rákövetkező eredeti ciprusi szó vagy szavak jelentése. Személynevek, melyeknek első része a görög  άριστος felsőfokából vezethetők le, jól bizonyítottak Cipruson (lásd WIKS, pp. 18-21). O. Masson, ICS, p. 207 áttekinti a különböző lehetőségeket, hogy megmagyarázza az apa nevének kiejtését az eredeti ciprusi szövegrészben, mint a-ra-to-: gyors kiejtésben Ariszto- különbözőképpen rövidült Aszto-ra, vagy mint itt Arto-ra. A szótagjelek hiánya az eteo-Cypriote szöveg bármelyik további részében, amely köthető lehetne Amathusz városához vagy lakóihoz, az amathusziakhoz, felhozza azt a határozott lehetőséget, hogy a amathusziak magukra saját nyelvükön a város nevétől független szóval utaltak. Ha ez igaz, akkor a ciprusiak eredeti nyelvén íródott rész bizonyítékát adná annak, hogy magán Ciprus szigetén a Hellén korszak kihangsúlyozott műveltségi kiegyenlítődésének kezdetén bizonyos népek és közösségek olyan hevesen függetlenek voltak saját önazonosságukban, ahogyan Ciprus egész szigete volt 1300 éven keresztül, szemben a környező erősebb, gazdagabb és tekintélyesebb kultúrákkal.”

Palaima professzor i.e. 313-311 évszámát kell elfogadnunk az írás keletkezésének dátumául, mivel a ciprusiak eredeti nyelvén – magyarul - írt szöveg egy politikai graffiti a várost meghódító görög megszállók dicsőitésére készült táblára utólag rávésve tiltakozásként a magukat dicsőitő görög megszállók ellen.

a-na = AN_ : ANNYi : (as) much/many

ma-to-ri = M_T_R/L_: MéTeLY : fluke, (the) rot [in sheep]; corruption

u-mi-e-sa = U/OME/IS_ : ÖMÍSZ/EMÉSZ (itt szögedi kiejtés mint: ömik, öszik)  : digest, consume, kill

i-mu-ku-la = IM_K/G_L_: IMiGYüL : so, thus, in this way/manner

i-la-sa-na = IL_S_N_: ILLőSeN : as it fits, rightly

a-ri-si-to-no-se = AR_S_T_N_S_ : ARiSZToNoSZ : ARiSTaNoS

a-ra-to = AR_T_ : ARaTó, itt átv. ért. sarcoló (kizsákmányoló : reaper/harveszter, here: exploiter

wa-na-ka = V/F_N_K_ : FőNöK : principal, governor, lit. head of sg

so-ko-o-se = S_KOS_ : SZűKÖS : tight(-fitting)

ke-ra-ke-re = K_R_K_R_ : KaRiKáRa : on ring/hoop, shackle

tu-to-se-? = T_T_S_?_ : TöTeSSé[K] : have sg to be put/placed swhere

ta-ka = T_K_ : TöK, here : balls

 na-?-?-so-ti = N_?_?_S_T_ : NYá[RS]-SüTő : spit-roaster

a-lo = AL_ : ALá : post. under(neath), below, beneath

ka-i-ti-po-ti = KIT_P_T_ : KITéPeTő : have to teared/pulled out

Annyi métely eméssze imigyül illősen, Arisztonosz arató főnök, szűkös karikára tétessék, töke nyárs-sütő alá kitépető.

Let you be digested by a lot of rot as it fits rightly, head exploiter Aristanos, be put on a tight-fitting ring, your balls to be torn out under a spit-roaster.

Hát ez világos beszéd, olyan welszi bárdos szöveg! Amathusz város őshonos lakói így “ünnepelték” új urukat. Számomra külön öröm, hogy a szöveget Március 15.-e előestélyén sikerült megfejtenem.

Azért volt szükség a hosszú idézetre, mert így világosan látszik, hogy hol tart a tudomány a LinC megfejtéseben és maga Palaima professzor mondta ki, hogy

·        Ciprus őslakói nyelvüket 1300 éven keresztül megőrizték az erős külső nyomás ellenére.

·        Amellett világos utalást találunk arra, hogy az amathusziaknak saját nyelvük van, melyet görög (és indóeurópai) alapokról megfejteni nem tudnak.

·        A görög szöveg elhelyezése olyan központi, hogy az eteo-Cypriote szöveg csakis utólagos beírás lehet, vagyis graffiti! (A fekete márványról készült kép használhatatlan, rajzott nem sikerült találnom.)

·        A várakozás ellenére a szövegben nincs utalás az amathusziak önmegnevezésére, de annál több szabadságszeretetükre!

·        A LinC 1300 éves időszakát ha kiegészítjük a LinA és LinB korszakaival, akkor a Földközi tenger keleti felében legkevesebb 2000 év folyamatos és dokumentált magyar nyelvi jelenlétről beszélhetünk!

Ideje fellebbenteni a leplet erről a hihetlenül jól őrzött titokról!

---------

ICS: O. Masson, Les inscriptions chypriotes syllabiques. Reimpression augmentée. Paris 1983.

WIKS: M. Egetmeyer, Wörterbuck zu den Inschriften im kyprischen Syllabar. Berlin 1992.

Csak úgy érdekességnek egy pénzérme felirata, ICS §323a, a szalamiszi Nikodamosz király idejéből (ie. 479-&hellip:

elülső: (1) pa-si-le-wo-se  (2) ni-ko-ta-mo

hátulsó: pa  mi-ni  la-se

pa-si-le-wo-se = P_S_L_V_S_ : FőZSiLLeViSZ (bazilevosz), zselle/zsille = szék, zila etruszk (fő)méltóság, zsìllér = székelő, visz visel/ő értelemben: fő szék-viselő : basilewos; S_L_ : zselle/zsille = szék (= seat), zila is Etruskan (head) dignitary/ruler, zsìllér = székelő (= residing), V_S_ = visz (= caries) here as viselő (= holder, bearer): head seat bearer

ni-ko-ta-mo = N_K_T_M_ : NiKoDáM : Nikodam

pa = P_ : Fa; Fű; Fő, itt: Fő’ = föl : tree, wood; grass; head, person, main, principal, here: upwards

mi-ni = M_N_ : MeNNi : to go

la-se : LaSSú : slow
Fő menni lassú: a pénz lassan gyűlik föl rakásba.

It’s slow to go upwards: the money grows slowly up into a heap.

Dr. Móczár István – „Európa Atlantisza” című könyvéből (251. oldal, képek a könyvből). A fecskék főleg Afrikából érkeznek Európába Kis-Ázsia nyugati partvidékét és Gibraltárt érintve. Szórványosan a Földközi-tenger felett is vonulnak, de messze elkerülik a vulkanikus szigeteket, például Szantorinit.
Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCsti_fecske

Szeretném megkérdezni, hogy mennyit tud a Füsti fecskékről. Nekem most fontos lenne. A vándorlás lenne a leges legfontosabb! Előre is köszönöm!

Még egy hajnali eredmény, melyet jó lenne a 23. pont végére beírni – anélkül, hogy a megoldást közölnénk – hadd töprengjen az olvasó:
„Platón – az időtlen értékű filozófus – tanítási célzattal gyakran rejtvényekben fejezte ki magát. Ilyenek voltak a főleg társadalomra vonatkozó matematikailag szóban és képekben körülírt megállapításai is (pl. a «platóni bűvös szám» ). A megoldás mindig magában a szövegben rejtőzött, csak meg kellett találni azt az «Ariadné-fonalat», mely kivezetett e labirintusból a «megvilágosodás» napvilágára.”
További szép napot kívánva, ölel: Józsi

Mellár Mihálynak!
Nem vagyok nyelvész, de annyit tudok, hogy a nyelvrokonság kimutatására nem elég néhány szó pontos egyezése, vagy hasonlósága. Még a hasonló értelem sem igazít útba (vándorszavak, kultúrszavak, véletlen egybeesés stb.). Szükséges a nyelv szerkezetének (szórendjének, nyelvtanának, hangjainak, hangsúlyozás stb.) hasonlósága, a szavak- tövek- szabályos hangváltásainak kimutatása, történelmi változásainak felismerése.
A tulajdonképpeni kérdésekre válaszolva: a) A ’védelem’ egy vallási építményhez jobban illik, mint a „magyar megfejtés”, vagyis ’készít’, ’készítette’ stb. Az individualizmus abban a korban még szokatlan, úgyszólván ismeretlen volt. Az Isten és a király volt főként az individuum. A „kőműves jelek” stb. csupán az árú vagy bármely termék hitelesítését szolgálta. b) a könyvelés igenis SMS szerű szokott lenni – a szöveges elemzés már más kérdés. A Lineáris B-ben sem találunk elemzést. c) Kérem a ciprusi írásos emlék eredeti szövegét. d) Abban igaza van, hogy a nyilvános kivégzés a római kortól – sőt talán előbb is (nem tudni) – egészen a XX. századig, sőt napjainkban is „tanító” célzatú, viszont a régi időkben mágikus értelme volt és nem feltétlenül a „nagyközönségnek” szólt. Izsák történetének is csak az Úr volt tanúja. e) A Lineáris A megfejtéssorát, ha nagyon keresi, megtalálhatja:
www.minoanatlantis.com oldalon!
Üdvözlettel: Józsi

Kedves Mihály!
Örömmel vettem érdeklődését (érdeklődésedet), mert „több szem többet lát” alapon közelebb kerülhetünk az igazsághoz a minósziakat illetően. Az „50 tipp promóciós anyag”, amely elsősorban a minószi kultúráról beszerzett információk – legújabb – rövidebb változata. A minószi írással kapcsolatban várom József véleményét, aki remélhetőleg válaszolni fog kérdésére.
Anemoszpiliai templom valóban parányinak tűnik – többször voltam ott –, de egy cellánál azonban jóval nagyobb. A z egykori „templomról” szenzációs metszet készült (figyelmebevéve a régészetet), amelyet régebben az NG is bemutatott. Eredetileg az Archaneszi Régészeti Múzeumban látható, engedélyt megkaptam a fotózásra. A feltáró Szakellarakisz régészprofesszor szerint a templom Kr. e. 1650 körül egy óriási földrengésben semmisült meg. Az emberáldozást szerintem csak a beavatott papok végezhették a minószi Krétán, a tömeg „kimaradt” a véres rítusból, nem úgy Dél-Amerikában, ahol a tömeg őrjöngése közepette áldozták fel az embereket. Anemoszpiliában megtalálták az Istenséget reprezentáló, nagyméretű faszobor maradványait és azt az edényt, amelyben az összegyűjtött vért helyezte el a pap. A szobor fából készült (sajnos elégett), a láb viszont megmaradt, mert agyagból készült; szintén ki van állítva az ARM-ban. A minósziak – békeidőben – a társadalom tagjai a béke és a jólét gyümölcseit élvezték, harmóniában éltek…
Összegyűjtöttem azokat a kőbevésett jeleket, amelyeket utazásaim során örökítettem meg.
Képek:

1. Máltai neolitikus templom falában jeleket vésett az építőmester a piramisok előtt több ezer évvel korábban.
2. Knósszosz főlépcsője mellett jelek az egyik kövön
3. Phaisztosz palota egyik jelzett köve
4. Szintén Phaisztoszban kerülte elő ez a faragott figura
5. A már említett rajz Anemoszpilia megsemmisülésének pillanatáról, a film „elszakadt”.

Üdvözlettel: doki

Üdvözlök mindenkit és azonnal elnézést kérek az ajtóstól a házba modortalanságért; születési hiba.

Noha az 50 tipp a szakemberek által “béfejeztetett”, engedjenek meg néhány megjegyzést egy laikustól.

Dr. Pásztor József írta: “Lineáris A lényegében megfejtett indoeurópai dialektus (anatoliai – iráni).”

Nem tudom mire gondol. Talán Dr. Gareth Owens úrra, a Linearis A szövegek megfejtésében elért eredményeiért Görögországban ünnepelt személyiségre és megfejtésére. Ő állítja, hogy mintegy száz szót megfejtett. Nézzünk bele egyik művébe (The Structure of the Minoan Language):

“A KE-SI-TE szó háromszor fordul elő a minoszi Krétán kövekre vésve a knosszoszi és maliai Paloták bejáratánál és a Knosszosz-közeli Kephala sír bejáratánál. Értelmezhető a latin CUSTOS és SCUTUM, a szanszkrit KOSTHA és a görög KEYTHO szavakkal rokonként, fedni, védeni stb. jelentéssel és, mint a Kőműves Kézjegye a Palotákban, megelőző szerepe lehetett a Palota/Labirintus földrengés elleni oltalmazásában.”

Ha igaz lenne, hogy a Lineáris A szótagírás akkor sem igazolja semmi a KE-SI-TE szó Owens-i értelmezését. A felsorolt építmények olyan műemlékek, melyekre KéSZíTő-je büszke lehet, ezért felírta rájuk, hogy ki KéSZíTé azokat. Ez 100%-os egyezés szótagban, kiejtésben és teljesen ésszerű az értelmezés is. Formai és tartalmi szempontból legközelebb áll ehhez az angol CaST [Old Norse?]. Akkor mégiscsak indoeurópai a szó? Lehetne, csakhogy … a szó gyöke a KéZ, KéZíT > KéSZíT: a gyököt az angol már nem érti.

A Malia kőkockán (MA Ze 11) a szó QE-SI-TE -nek van írva, a ZA 4 táblácskán pedig ez áll: QE-SI-ZU-E : KéSZíTŐ. Es egy krétai képírásos szöveg (#324 MA/N (Malia, Quartier Nu) Yb 02: HMp 11149, Chamaizi Vase from Quartier Nu, charnier 3 (EM III-MM I): K_SZ_T_T_R_K > KéSZíTeTTe R.K. RáK, RóKa, RoKKa,… úr a lehető legegyszerűbb és legésszerűbb üzenetet írta a vázára. Az már nem az ő bűne, hogy a nyelv, nem a nyelvezet egyeseket talán iritál.

“Következőnek fontoljunk meg két rokon kifejezést, JA-TA-I-WE-WA-JA és JA-SA-SA-RA-ME. A második fordítása Asasara/Ishassara, vagyis Astarte aki itt úgy ismert mint a Hatalmas Úrnő/Szerető, vagyis mint POTNIA a mycenai görög hitvilágból. Érdekesek a kapcsolatok Hittitével, a Nagy Anyaistennőnek ebben a minoszi tolmácsolásában. A másik kifejezés JA-TA-I-WE-WA-JA kezdő helyzetben van, a –WA-JA vegződés, mint a homeroszi –AIA, nőnemű, míg a szó gyöke tartalmazhatja az indo-európai *ster- gyököt a görög ASTER, az angol STAR stb szavak részére, és lehet egy másik utalás Astartera magára.”

Aki ezt érti, különösen, hogy a JA-TA-I-WE gyökében hol van a *ster/ASTAR/STAR az egy geniusz. Legjobban a követekeztetés tetszik: mivel Astar indoeurópai istenség neve (a szó jelentéséről semmit sem tudunk meg tőle) ezért JA-TA-I-WE indoerópai szó. A szöveg teljes hosszában ehhez hasonló, vagy még ennél is ködösebb bekezdésekből áll.

A másik oldalon, -csak belső logikai összefüggések keresése, - John Younger mindenben “balance ledger”-t lát. A minoszi irnokoknak szűkös, tenyérnyi felületre kellett minél többet lejegyezni, SMS stílusban. Pl. 50 1 6‘alma’S 4 F, (az ‘alma’ helyére egy alma rajza kerülne az elképzelt táblán) csupa szám és “commodity”, még sem könyvelés! (iTT VaN eGY HaTalmaS NaGY Fa). Egy igazi példa, HT 88 (HM 1312) (GORILA I: 138-139): Ad: férfiakhoz ragható nőt, ki kenyhet. Az aláhúzott szórészeket 20, 6 és 7 számokkal írta le az irnok.

Younger nem állítja, hogy megfejtette a Lineáris A-t, egyetlen táblanak sem közli a végleges megfejtését.

6. “A Lineáris A táblákat elsősorban kereskedelmi célokra alkalmazták.”

Erre kevés, mondhatnám semmi bizonyíték sincs. Olvasatomban a táblák a paloták kasznárainak, ügyintézőinek napi jegyzetei, egy olcsó és újra felhasználható anyagon, melyek csak véletlenül, az esetleges palota-tűznek köszönve(!) maradtak fenn. A hajózásban az agyag nem alkalmas adatok rögzítésére, elázik, sérül, deformálódik, szárítására, kiégetésére nincs idő, stb.

A 6. pont végére javasolt költői kérdésre a válasz lehet Kréta őslakóitól, de lehet Ciprus őslakóitól is, akik az i. e. III. századig használták a Linearis C írást a hozzátartozó eteo-Cypriot nyelvvel. Utolsó fennmaradt írásos emlékük 311-12-ből származik, egy korabeli walesi bárd graffitije, a leigázásukat dicsőítő emlékművön, mellyel bizonyítja, hogy a nagy népek, mint az óriásfenyők, állva halnak meg (ICS § 196, Amathusz): Annyi métely eméssze imigyül illősen, Arisztonosz arató főnök, szűkös karikára tétessék, töke nyárs-sütő alá kitépető.

Ne feledjük, hogy ma is csak kevesen írnak kőbe, egy katasztrófa után csak kevesünknek az írása maradna fenn (ami talán nem is olyan nagy baj!) Susan Sherratt a Visible writing: questions of script and identity in early iron age Greece and Cyprus című dolgozatában kifejti, hogy a kőbe vésést a főniciaiak a felségterület határainak jelölésére használták és tették divatossá a görögök körében is. Itt jártunk, tehát a miénk: a kutyák lábfelemeléssel, a főniciaiak kővel jelölték ugyanazt. Az írásbeliség több mint a látható nyomok.

A fentiek a magyar vonatkozások nélkül is állnak, csak vérszegényebbek.

13. “a papok emberáldozatokat mutattak be”

Az ‘áldozat’ bemutatása nem az isteneknek, hanem az embereknek szól és politikai indíttatású ezért a tömegekhez szól. Lásd a közép-amerikai lapos tetejű piramisokat, a római arénakat, a középkori máglyákat, és más hasonló ‘cirkuszokat’. Ha cellában, börtönudvaron történik az aktus akkor az kivégzés vagy gyilkosság. Az anemoszpiliai szentély termei nem nagyobbak egy cellánál, ezekben egy nagyon szégyenlős áldozati bemutatásról lehetne csak szó, csak pár ember láthatná, akkor pedig mi az értelme, hogyan nyugtatja le a kedélyeket. A hatalomnak meg kell gyözni az embereket, hogy mindent megtesz a haragos istenek kiengesztelésére (s közben az ellenségtől is megszabadul!), márpedig ebbe a szobába a nyilvánosság be se lát. Aki látta a Haiti-i vagy chilei földrengést követő fosztogatásokat az könnyen tudna más magyarázatot is találni az anemoszpiliai lelet-együtesre. Szerintem ez az emberáldozat még kérdőjellel is merész állítás.

Hello, István!
Hajnalban a felismerés erejével hasított belém egy magától értetődő, de döntő felismerés! „Heuréka”! Ölellek: Józsi
A 6. pont végére javaslom:
„Platón – Szolón egyiptomi informátoraira hivatkozva – állítja: az atlantisziak és az egykori «görögök» írástudóak voltak. Írásukat azonban a katasztrófák miatt elfelejtették. A minósziaknak közel 700 évig volt írásuk (Lineáris A és később Lineáris B), a mükénéi akhájoknak 200 évig (Lineáris B), utána 400 évig írástudatlanok lettek, végül a föníciaiaktól a betűírást vették át. Honnan máshonnan tudhatott erről Platón és Szolón, ha nem az egyiptomi papoktól?” - Dr. Pásztor József

Szépek ezek a városok, és maga a sziget, Szantorini. Gondoltál már arra Doki, hogy nem lehet véletlen, hogy egy ilyen kis szigeten mennyi kulturális és régészeti emlék van „felhalmozva”? Annak ellenére, hogy mindent betemetett a hamu, a sziget tele van rejtéllyel.
Ordít a dolog, szinte kézenfekvő, hogy Atlantiszban kell gondolkodnunk, amikor a képeket nézegetjük.

Szantorini városai:
1. Oia (2007)
2. Fira (2008 )
3. Oia (2005)
4. Fira (2005)
5. Imerovigli a Nea Kameni vulkánnal (2008 )

Képek:
1. Szantorini rejtélyes mészkő hegyei tele vannak rejtéllyel. A hotel udvarából jól látható a 8-as képsorban bemutatott cseppkőbarlang bejárata (2005).
2. A cseppkőbarlang előtt áll egy  kis kápolna (a képen nem látható ) és egy nagyobb tér, ahonnan csodálatos látvány nyílik a Krétai tengerre (2005).
3. A Mesza Vouno- és a Profitisz Iliasz-hegy között alakult ki (Kr. e. 1620 körül) a „megroggyant” Szellada-nyereg. Előtérben egy sziklából kifaragott szenthely látható (2004)
4. Szerpentin kanyarog felfelé Kamariból a Szellada-nyereg alatt (2004)
5. Szantorini legmagasabb mészkő hegyeinek lesüllyedt csúcsai több helyen is előbukkannak Kamariban és távolabb, keletre a repülőtér közelében (2004)

Szia István!
Az ötven tipp részemről „béfejeztetett”. A javasolt táblázatmódosításhoz már jó régen küldtem egy sémát, javaslatot. A tartalom nagyrészt nem szorul módosításra, de még sok munka lesz vele. Cél: könnyen áttekinthető, kezelhető legyen és párhuzamos idősorok (egyeztetettek) legyenek. Az állókép jobb, mint a fekvő. Hasonló táblázatok több könyvben vannak: pl. a „The Times Atlasz, Régészet”.
Még egy kikapcsolódásul, ha a Mozilla Firefoxra mégy és lehívod a következőt (ha letöltötted a fordítóprogramot – Google, új verzió ):
www.minoanatlantis.com
sok érdekességet fogsz találni – természetesen nem kell mindent készpénznek venni. Több kép is figyelemre méltó, egyik elemzésemet is az itteni két képre alapoztam (sziget, toronnyal). Itt nem nagyon fordul elő távolsághiba, mert metrikus rendszert használ. Linearis A lényegében megfejtett indoeurópai dialektus (anatóliai – iráni).
Baráti üdvözlettel: Józsi

Szantorini, Mesza Vouno-hegy barlangjai:
Képek:
1. Szentbarlang, még napjainkban is látogatják a Mesza Vouno-hegyen. A cseppkőből, természetes úton létrejött kis medencét áldozati helyként használják (2005).
2. A fenti hely szomszédságában egy mini rezervátummal, mögötte egy nagyobb kőfülkével és barlanggal (2005).
3. Valamikor itt, Kamari és Perissza között út volt, de elsüllyedt (2005).
4-5. Barlangok Kamari és Perissza között a tenger felől (2005).

Előző sorozat folytatása a kőfülke feletti résszel. Ókori kápolna kváderkövekből épült.
Képek:
1. Az oszlopfő díszítése hasonlít a bikaszarvra - minószi hatás (2005)
2. A kígyó feje a meredély szélén jobb oldalon, valaki már elkezdte pusztítani (2008 )
3. Templom a hegy felől (2008 )
4. Ablak a tenger elől (2008 )
5. Ablak a tenger felé (2008 )

Örülök, amiről Vendi írt. Vannak meghökkentő fotóim Szantoriniről, folyatom a korábbi sorozatomat a szigetről. Most az Exomitisz-fok közelében faragott prehellén (vagy korai hellén) faragásokat mutatom be.
Képek:

1. Ikerkamra (2005)
2. A mészkő alaposan megrepedezett a pusztító földrengésektől, elől a leghíresebb kamra, jobbra a szarkofág, amelyet fent a kígyó védelmez a meredély szélén (Platinamosz-hegy csodái, 2007)
3. A szarkofágot rég kifosztották (2008 )
4. Szarkofág feletti sziklaoromzat (2004)
5. Évekig kerestem ezt a kígyót, nem találtam, majd aztán megtörtént a heuréka (2005)